Számvéber Norbert szakmai naplója

A gépesített háború korában a katonákra nem csak az ellenség fegyverei jelenthetnek veszélyt, de akár saját arzenáljuk is. Szemléletes példa erre a következő tragikus baleset a második világháború idejéből.
1944. szeptember 15-én a m. kir. 1. honvéd páncéloshadosztály Arad visszafoglalása után Újpanádtól északkeletre harcolt. Vitéz Sz. István karpaszományos szakaszvezető, az A-837 tábori postaszámú m. kir. 1. honvéd harckocsiezred 1. századának egyik harckocsiparancsnoka hajnali 4 óra 45 perckor Újpanádtól 4 km-re északkeletre páncélosa előtt haladva, az utat mutatta a sötétben nehezen tájékozódó járművezetőjének. Amikor fel akart szállni a harckocsira, rálépett annak sárhányójára, megbotlott és a harckocsi elé esett. A harckocsi ráfutott, szétzúzta a bal felső lábszárát, a bal karját és törzsének bal oldalát. A beálló belső vérzés következtében aznap 9 óra 45 perckor elhunyt.
Mivel az eset hadműveleti területen, sőt, éppen harccselekmény közben történt, a szakaszvezetőt hősi halottá nyilvánították.
A szerencsétlenül járt páncélos katonát még aznap 16 órakor végső nyugalomra helyezték az újpanádi temetőben. Sírja az első sorban a harmadik volt. Csak remélhetjük, hogy talán még megvan.