Mustárgáz-gránátok Bicskén 1944 októberében
Ma ügyiratozás közben ismét egy nagyon érdekes dokumentumra bukkantam. A székesfehérvári 2. honvéd kerületparancsnokság 1946. január 25-én az alábbi jelentést küldte a Honvédelmi Minisztériumnak:
“[...] M. Lajos bicskei állomásfelvigyázó bemondása alapján, a 214. bevonulási központ parancsnokság az alábbiakat jelenti.
1944. évi október hóban a bicskei állomáson szovjet repülőgépek felgyújtottak 4 vagon vegyes lőszert. Akkoriban szakközegek megállapították, hogy ezen lőszer között több mustárgázzal töltött tüzérségi lövedék is volt. A mentési munkálatok alkalmával gázfertőzés következtében több német katona meghalt. A roncsokat annak idején gumiruhás emberek távolították el és a helyét fertőtlenítették.
A robbanás alkalmával nagy mennyiségű lőszer a környező településre hullott anélkül, hogy felrobbant volna. Ezek a lövedékek jelenleg is az állomás környékén feküsznek. Tekintettel arra, hogy a szétszórt lövedékek között gázgránátok is lehetnek, a kerületparancsnokság gumiruhával nem rendelkezik, kérek Bicske vasútállomásra ezen lövedékek összegyűjtésére és megsemmisítésére egy, a gázgránátokhoz értő műszerész járőrt kirendelni.”
A fenti adatokat ellenőriztem korabeli forrásokban is. A m. kir. Honvéd Vezérkar Főnöke Központi Szállításvezetőség naplója szerint az eset valóban megtörtént. 1944. október 12-én 14 óra 20 perckor repülőgépek gépágyú- és géppuskatűzzel támadták a bicskei vasútállomáson éppen rakodó lőszervonatot. Október 17-én azt jelentette a bicskei vasútállomás, hogy “a IV. vágányról még el kell távolítani a fel nem robbant bombákat [sic] és fertőtleníteni kell a mustárgázzal fertőzött földet”.
Azért tartottam érdekesnek a fenti eset közlését, mert a második világháborúban vegyi harcanyagok szándékos bevetése ugyan nagyon ritka volt, de ilyen anyagokkal összefüggésben sajnos több súlyos baleset is történt.
Filed under: Nincs kategorizálva on július 17th, 2009
Kedves Norbert!
Érdeklődve olvastam az újabb naplóbejegyzést, és érdekelnének azok a szándékos bevetések, amelyekről a blog végén ír. Hol történtek ezek, melyik fél részéről, illetve milyen körülmények között? Ha tudna ehhez a kérdésemhez valamilyen forrást is ajánlani megköszönném!
Üdvözlettel:
Bíró István
[Translate]
Kedves István!
Az I. világháború fogalmai szerinti gázháború szerencsére nem valósult meg a II. vh-ban. Ugyanakkor minden hadviselő félnek (Magyarországnak is) voltak vegyi fegyverei.
Tényleges “gázalkalmazás” 1943 elején Harkovban, és az év őszén a Kercs-félszigeten történt a Krímben. A németek “Taifun” (Tájfun) fedőnevű gázkeveréket fúvattak be a szovjetek földalatti állásrendszerébe. Harkovnál a bevetés sikertelen volt, mert nem sikerült elérni a szükséges koncentrációt. A Krímben viszont igen. Amikor a gáz kellő mennyiségben volt a bunkerokban, elektronikus úton begyújtották és ettől tűzvihar söpört végig a járatokon.
Emiatt Jaenecke vezérezredest, a német 17. hadsereg parancsnokát a szovjetek halálra ítélték, mert ezt vegyifegyver-alkalmazásnak tekintették. Ám végül 1955-ben mégis hazaengedték a hadifogságból.
Erről egyebek mellett Fritz Hahn Waffen und Geheimwaffen des Deutschen Heeres 1933-1945 című munkájában olvashat.
1945-ben Magyarországon is volt egy “Taifun” század, a Konradok idején érkezett, hogy Buda pincéiben vessék be. Elképzelhető, hogy Székesfehérvár visszafoglalásánál 1945. január 21/22-én is alkalmazták, de erről bizonyító erejű dokumentumot még nem találtam.
Üdv
[Translate]
Szándékos gáztámadás a csendes-óceáni fronton volt 1936-1945 közt a japán császári hadsereg vetette be a kínai hadsereg ellen biológiai fegyverekkel együtt,
[Translate]
Szia Norbert!
Érdekes, egy korabeli újság erről az esetről Szár vasútállomáson számol be. Vagy elképzelhető, hogy az egy másik eset volt? De a helyzet kísértetiesen hasonló.
[Translate]