Számvéber Norbert szakmai naplója

Munkám során a HM HIM Hadtörténelmi Levéltárban a Németországba 1944 őszétől kitelepített magyar királyi honvéd alakulatok és intézetek vezetésével megbízott, úgynevezett németországi főfelügyelő (vitéz Major Jenő vezérezredes) iratanyagában találtam egy magyarra lefordított német harcászati emlékeztetőt.
A német B Hadseregcsoport főparancsnoka, Walter Model tábornagy által 1945. február 14-én keltezett segédlet az angolszász csapatok elleni lehetséges harceljárásokat fejtette ki. Magyar fordításának március 15-i megküldésével a német Póthadseregbe (Ersatzheer) betagolt magyar alakulatok német felügyelőjének az volt a célja, hogy a m. kir. Honvédség alakulatait is felkészítsék az angolszász szövetségesek elleni esetleges harcra. A magyar csapatok közül egy kisebb önkéntes kötelék valóban össze is csapott egy brit páncéloshadosztály részeivel, de erről majd egy későbbi posztban…

A dokumentum 1. oldala
A dokumentum 2. oldala
A dokumentum 3. oldala

A mai hűvös, de szép verőfényes szombati napon volt szerencsém megtekinteni a Győr közelében épülő második világháborús német Panther harckocsi-replikát.
A páncélos természetesen nem pályázik egy eredeti Panther babérjaira, de a szakemberek láthatóan mindent megtettek, amit az adott technológiai körülmények közepette megtehettek. Testközelből szemlélve is szinte tökéletes a látvány!
Természetesen a munka még nem fejeződött be. Jó néhány munkaóra  hátra van még. Ebből talán a legnagyobb kihívás a harckocsi festése lesz.
Én ezúton is nagyon sok sikert és további kitartást kívánok a lelkes szakember-gárdának. A jövőbeli hazai és külföldi hadijátékok látogatóinak minden bizonnyal számos kellemes percet fog szerezni a még csak születőben lévő “nagymacska”.

A harckocsi-replikát ez a cég építi és tartja majd üzemben, a tulajdonosa pedig ez a csapat.

A gépesített háború korában a katonákra nem csak az ellenség fegyverei jelenthetnek veszélyt, de akár saját arzenáljuk is. Szemléletes példa erre a következő tragikus baleset a második világháború idejéből.
1944. szeptember 15-én a m. kir. 1. honvéd páncéloshadosztály Arad visszafoglalása után Újpanádtól északkeletre harcolt. Vitéz Sz. István karpaszományos szakaszvezető, az A-837 tábori postaszámú m. kir. 1. honvéd harckocsiezred 1. századának egyik harckocsiparancsnoka hajnali 4 óra 45 perckor Újpanádtól 4 km-re északkeletre páncélosa előtt haladva, az utat mutatta a sötétben nehezen tájékozódó járművezetőjének. Amikor fel akart szállni a harckocsira, rálépett annak sárhányójára, megbotlott és a harckocsi elé esett. A harckocsi ráfutott, szétzúzta a bal felső lábszárát, a bal karját és törzsének bal oldalát. A beálló belső vérzés következtében aznap 9 óra 45 perckor elhunyt.
Mivel az eset hadműveleti területen, sőt, éppen harccselekmény közben történt, a szakaszvezetőt hősi halottá nyilvánították.
A szerencsétlenül járt páncélos katonát még aznap 16 órakor végső nyugalomra helyezték az újpanádi temetőben. Sírja az első sorban a harmadik volt. Csak remélhetjük, hogy talán még megvan.

Ügyiratozás közben ma ismét gyöngyszemre leltem. A Honvédelmi Minisztérium 1948 júliusában bekérte a Földművelésügyi Minisztériumtól a mezőgazdasági területeken akkor még meglévő második világháborús erődítési elemek adatait. A beérkező adatokat összesítő ötoldalas jegyzék első oldalát az alábbiakban közlöm.
(Az országra vonatkozó teljes anyag csak a www.ww2hunhistory.org kutatói szekciójában elérhető a jogosultak számára.)

Tegnap Tatán jártam, a Magyar Honvédség 25. Klapka György Lövészdandár Harci Támogató Zászlóalja kedves meghívásának eleget téve. A Harckocsizók Napja ünnepi rendezvényén vettem részt, amelyről bővebben itt olvashatnak:

A meghívást ezúton is még egyszer tisztelettel köszönöm!

Ma ügyiratozás közben ismét egy nagyon érdekes dokumentumra bukkantam. A székesfehérvári 2. honvéd kerületparancsnokság 1946. január 25-én az alábbi jelentést küldte a Honvédelmi Minisztériumnak:

“[...] M. Lajos bicskei állomásfelvigyázó bemondása alapján, a 214. bevonulási központ parancsnokság az alábbiakat jelenti.
1944. évi október hóban a bicskei állomáson szovjet repülőgépek felgyújtottak 4 vagon vegyes lőszert. Akkoriban szakközegek megállapították, hogy ezen lőszer között több mustárgázzal töltött tüzérségi lövedék is volt. A mentési munkálatok alkalmával gázfertőzés következtében több német katona meghalt. A roncsokat annak idején gumiruhás emberek távolították el és a helyét fertőtlenítették.
A robbanás alkalmával nagy mennyiségű lőszer a környező településre hullott anélkül, hogy felrobbant volna. Ezek a lövedékek jelenleg is az állomás környékén feküsznek. Tekintettel arra, hogy a szétszórt lövedékek között gázgránátok is lehetnek, a kerületparancsnokság gumiruhával nem rendelkezik, kérek Bicske vasútállomásra ezen lövedékek összegyűjtésére és megsemmisítésére egy, a gázgránátokhoz értő műszerész járőrt kirendelni.”

A fenti adatokat ellenőriztem korabeli forrásokban is. A m. kir. Honvéd Vezérkar Főnöke Központi Szállításvezetőség naplója szerint az eset valóban megtörtént. 1944. október 12-én 14 óra 20 perckor repülőgépek gépágyú- és géppuskatűzzel támadták a bicskei vasútállomáson éppen rakodó lőszervonatot. Október 17-én azt jelentette a bicskei vasútállomás, hogy “a IV. vágányról még el kell távolítani a fel nem robbant bombákat [sic] és fertőtleníteni kell a mustárgázzal fertőzött földet”.

Azért tartottam érdekesnek a fenti eset közlését, mert a második világháborúban vegyi harcanyagok szándékos bevetése ugyan nagyon ritka volt, de ilyen anyagokkal összefüggésben sajnos több súlyos baleset is történt.

Kedves Mindenki!

A HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum “Hadtörténelmi Délutánok” sorozata 2009. június 13-án, szombaton 13 óra óra 30 perckor folytatódik a Hadtörténeti Intézet és Múzeum (1014, Budapest, Kapisztrán tér 2-4.) II. emeleti “Tóth Ágoston” termében.

Ez alkalommal jómagam tartok előadást “Célkeresztben a ‘007′: Michael Wittmann SS-Hauptsturmführer halálának harcászati körülményei” címmel.

Az előadást szokás szerint vitafórum követi.
A belépés továbbra is díjtalan.

Mindenkit sok szeretettel várunk!

Üdvözlettel:
Számvéber Norbert

Idén ősszel jelenik meg “SS-páncélosok Normandiában” címmel új kötetem, amelyből a Kedves Olvasó a német 12. SS-páncélosezred és a 12. SS-páncélvadászosztály 1944. évi normandiai harcainak történetét saját, eredeti hadinaplóik alapján ismerheti meg. A legtöbb adat más külföldi vagy hazai publikációban még nem jelent meg.
A kiadvány mintegy 180 oldalon, 45 fénykép, 7 igen részletes térkép és számos eredeti dokumentum és korabeli vázlat segítségével vázolja majd fel az eseményeket.
Aki vételi szándékát 2009. augusztus 1-ig írásban jelzi, a könyvet a kiadó jóvoltából 1500 Ft-os kedvezményes áron vásárolhatja majd meg a megjelenés után. Tehát semmit sem kell előre fizetni, csak jelezni a vételi szándékot a következő e-mail címen:

szamvebern kukac mail pont datanet pont hu

Üdvözlettel:
Számvéber Norbert

Addig is egy újabb részlet a kötetből:

1944. augusztus 22.

12/I. SS-páncélososztály:

17. számú hadinapló-melléklet

12. „Hitlerjugend” SS-páncéloshadosztály Helyben, 1944. szept. 19.

12. SS-páncélosezred/4. [század]

Harctudósítás 1944. VIII. 22-ről

A század a „Jürgensen” harccsoportnak volt alárendelve és 7 Panzerkampfwagen V-tel le Buisson-nál biztosított azzal a feladattal, hogy tartóztassa fel az ellenséget, kösse le és állását csak parancsra hagyja el.

Az ellenségről megállapították, hogy előrenyomulóban van délről észak felé, Gaillon irányában. 9 óra körül egy ellenséges[1] páncélos-felderítő [osztag] közelítette meg a századot. Jól vezetett tűzzel itt 3 ellenséges harckocsit lőttünk ki és a többit elfordulásra kényszerítettük. Nagyjából egy óra múlva ismét 6 ellenséges harckocsi közeledett, amelyből ötöt lövéssel felgyújtottunk, a hatodik pedig mozgásképtelenül állva maradt. E vereség miatt az ellenség páncéltörő ágyúkat húzott az erdőszélre és egyenként módszeres tűz alá vette harckocsijainkat. Ehhez járult még mintegy 30 vadászbombázó, amelyek egymást váltva támadták a saját páncélosainkat. Ez idő alatt állásunk heves tüzérségi tűz alatt állt, amelynek következtében egy harckocsit kilőttek és egy másikat pedig mozgásképtelenné tettek.

14 óra tájban kelet felől ellenséges harckocsikat észleltünk, amely később egy erős páncélozott köteléknek bizonyult. Az ellenség itt 70 harckocsival, 50 lövészpáncélossal és 100, gyalogsággal megrakott tehergépkocsival átkarolva támadott nyugat és északnyugat felé. A század ez alatt szakadatlan ellenséges tüzérségi és csatarepülő-tűzben állt.

A század 14 óra 30 perckor erősítésként még egy Panzerkampfwagen V-öt kapott.

A legnehezebb feltételek ellenére rövid időn belül 8 ellenséges harckocsit, 5 lövészpáncélost és 2 tehergépkocsit lőttünk ki. Az ellenség itt a legsúlyosabb véres veszteséget szenvedte el. Az ellenséges harckocsik, tüzérség, páncéltörő ágyúk és vadászbombázók tüze 3 saját [harc]kocsit kilőtt és egy harckocsit mozgásképtelenné tett.

A század már csak 2 bevethető harckocsiból állt, amelyek viszont már nem tudták magukat tartani, mivel minden oldalról lőtték őket, és a bekerítésük veszélye fenyegetett. A támogatásul bevetett gyalogság már visszavonult, így a további kitartás nem volt többé lehetséges.

Este a század 2 újonnan odairányított Panzerkampfwagen V-tel új állást létesített Heudebouville-től délnyugatra.

Eredmény: 16 harckocsi, 5 lövészpáncélos, 2 tehergépkocsi, mintegy 50 halott

Veszteség: egy halott, 8 sebesült

Végleges veszteség harckocsikban: 6

Egyéb veszteség: 1 Panzerkampfwagen V

Pohl hadnagy és megbízott századparancsnok

[1] Az amerikai 5. páncéloshadosztály egy harccsoportja.

Az 1945. február 11-én este végrehajtott budai kitörési kísérlet során egy korabeli német kimutatás szerint az alábbi német tisztek érték el a saját csapatokat 1945. február 15-én 12 óra 30 percig:

1. Wolf alezredes (Feldherrnhalle páncélgránátos-ezred, betegen);

2. Boensch alezredes (Feldherrnhalle páncélos-tüzérezred);

3. Schöning alezredes (66. páncélgránátos-ezred, súlyos sebesülten);

4. von Mitzlaff vezérkari őrnagy (8. SS-lovashadosztály Ia, sebesülten);

5. Seeger főtörzsorvos (13. páncéloshadosztály hadosztályorvosa);

6. Rommel százados (26. hadsereg-közvetlen büntetőalakulat);

7. Schuller százados (22. SS-lovashadosztály);

8. Duppler százados (72/I. tüzérosztály parancsnoka);

9. Mrama főhadnagy (40. légvédelmi tüzérezred);

10. von Kürten főhadnagy (Feldherrnhalle páncélos-tüzérezred ezred-segédtiszt);

11. Vogt főhadnagy (vasúti utász csapatnembeli);

12. Kertz  hadnagy (Feldherrnhalle légvédelmi tüzérosztály);

13. Permer hadnagy (Feldherrnhalle légvédelmi tüzérosztály);

14. Lieben hadnagy (Feldherrnhalle páncélgránátos-ezred);

15. Georgy hadnagy (9. páncélvadászosztály);

16. Stele hadnagy (Feldherrnhalle páncélgránátos-ezred);

17. Fischer hadnagy (Feldherrnhalle páncélgránátos-ezred);

18. Freytag hadnagy (Feldherrnhalle páncélgránátos-ezred);

19. Lachner hadnagy (Feldherrnhalle páncélgránátos-ezred);

20. Büllersbach hadnagy (66. páncélgránátos-ezred);

21. Stollberg hadnagy (66. páncélgránátos-ezred);

22. Müntel alorvos  (Feldherrnhalle páncélgránátos-ezred);

23. Hinsch SS-Hauptsturmführer (8. SS-lovashadosztály);

24. Wegener SS-Hauptsturmführer (3. SS-páncélos-tüzérezred);

25. Dr. Faulstieg SS-Hauptsturmführer (22. SS-lovashadosztály);

26. Phönix SS-Hauptsturmführer (8. SS-lovashadosztály);

27. Stiegel SS-Hauptsturmführer (4. SS-rendőrezred);

28. Femel SS-Obersturmführer (8. SS-lovashadosztály);

29. Tawati SS-Obersturmführer (22. SS-lovashadosztály);

30. Fengler SS-Obersturmführer (22. SS-tüzérezred);

31. Butereich SS-Obersturmführer (22. SS-tüzérezred);

32. Müller SS-Obersturmführer (22. SS-lovashadosztály);

33. Riehle SS-Obersturmführer (8. SS-lovashadosztály);

34. Boosfeld SS-Obersturmführer (16. SS-lovasezred);

35. Zimmer SS-Untersturmführer (109. SS-híradóosztály);

36. Sterpkle SS-Untersturmführer (8. SS-tüzérezred);

37. Dr. Kunsch SS-Untersturmführer (22. SS-tüzérezred);

38. König SS-Untersturmführer (22. SS-lovashadosztály);

39. Schuler SS-Untersturmführer (22. SS-lovashadosztály);

40. Wenzlischke SS-Untersturmführer (22. SS-lovashadosztály);

41. Felix SS-Untersturmführer (22. SS-lovashadosztály);

42. Verson SS-alorvos (22. SS-lovashadosztály).

További négy (név szerint nem említett) magyar tiszt is kijutott a bekerített Budapestről a kitörés során.

A Budapest védelmében bevetett német 22. SS-önkéntes lovashadosztály harcértéke 1944. december 18-án egy korabeli német állapotjelentés szerint a következő volt:

Tényleges létszáma: 233 tiszt, 1093 altiszt, 12 ezer 94 fő legénység, 222 keleti önkéntes segédszolgálatos. Ezek közül összesen 1497 fő nyolc hétnél rövidebb ideig távol.

Páncélozott harcjárművek (kell/van/bevethető):

Jagdpanzer 38(t) vadászpáncélos 31/17/4 (Jagdpanzer IV vadászpáncélosok helyett),

műszaki-mentő harckocsi 2/0/0,

közepes (Sd.Kfz. 251) lövészpáncélos 15/3/2,

könnyű felderítő páncélgépkocsi 18/0/0,

nehéz felderítő páncélgépkocsi 6/0/0.

Raupenschlepper Ost 2/23/nincs adat.

Fegyverzet (kell/van):

puska 7158/7095,

géppisztoly 508/508,

MP 44 gépkarabély 301/154,

könnyűgéppuska 322/246,

nehézgéppuska 52/21,

közepes (8 cm-es) aknavető 40/40,

könnyű (7,5 cm-es) gyalogsági löveg 15/10,

2 cm-es lgv. gépágyú 35/27,

3,7 cm-es lgv. gépágyú 9/7,

8,8 cm-es lgv. ágyú 6/2,

könnyű (10,5 cm-es) tábori tarack 33/33,

nehéz (15 cm-es) tábori tarack 4/4,

nehéz (7,5 cm-es) pct. ágyú 25/19.

A hadosztály egészét új fegyverekkel és eszközökkel szerelték fel. A legénység 50 százaléka csak 3-4 heti kiképzést kapott, ezért a hadosztály csak védelemre volt alkalmas. Az 52. SS-lovasezred éppen feltöltés alatt állt. A seregtest legsúlyosabb hiányosságai: szállító kapacitás elégtelensége, a páncélos-felderítőosztály hiányzó járművei, a páncéltörő ágyúk, gyalogsági lövegek, 2 cm-es és 3,7 cm-es lgv. gépágyúk hiányzó vontatói. A hadosztály további MP 44 gépkarabélyokat kért, valamint sürgősen szükség volt 266 háti ételhordóra. A hadosztály gépjármű-mozgékonysága 40,6 százalék.